Payday Loans
Kárpáti kék meztelencsiga

A kárpáti kék meztelencsiga életmódjával kapcsolatos megfigyeléseim.

 

Már akkor beleszerettem ezekbe az állatokba, amikor még élőben nem is láttam őket. Aztán amikor megpillantottam az első példányt a Zemplénben, éreztem ez egy újabb hosszú szerelem lesz. Azóta keresem a találkozást a kárpáti kék meztelencsigával. A 2005 év esős nyara kedvezett kedvenc állatom megfigyelésének. Nagyobb eső után, sőt már közben is előbújnak, akárcsak a hozzájuk hasonló mikroklímát kedvelő foltos szalamandra. Esőmentes napokon leginkább éjjel jönnek elő rejtekhelyeikről, ilyenkor kora hajnali, reggeli órákban lehet velük találkozni jó eséllyel.

 

kék meztelencsiga (bielzia coerulans)

 

Árnyékos szurdokvölgyek a kék meztelencsiga kedvenc élőhelyei.Leggyakrabban 10-12 cm-es példányokkal találkozni, főleg türkizkék színben. Jóval kevesebb 20 cm körüli állatot láttam eddig, érdekes módon ezek mindig a ritkább, sötétkék színváltozatot képviselték. Gyakran találni halvány szürke foltos állatokat, amelyeken a kék szín is fakó. Ennek okát nem ismerem. Legnagyobb egyedszámban a mélyebb patakvölgyek oldalában fordulnak elő. Ezeknek a helyeknek a mikroklímája a leghűvösebb, a levegő páratartalma mindig magas. A nagy nyári hőségben sem mértem 25 C-nál magasabb értéket.  Sok ilyen található Háromhutától északra, az István–kúti nyíresig. Ezen a részen többször elkapott egy-egy kiadós zápor, közben és utána rengeteg kék meztelen csigával, és foltos szalamandrával találkoztam. A patakvölgyben haladva 10-20 méterenként botlottam kék csigába, foltos szalamandrába.
A víz jelenléte azonban nem feltétele a kék csigák előfordulásának. Megtaláltam őket állandó vízforrást nélkülöző élőhelyeken is. Ilyen a száraz, hűvös klímájú pányoki Nagy-hegy, ahol  csak csapadék és harmat formájában található víz. A hőmérséklet viszont itt sem emelkedett  soha 25 C fölé, kivéve néhány napsütötte foltot. Egy alkalommal itt találkoztam a déli órákban egy aktívan mászkáló Bielziával. Érdekességként jegyzem meg, hogy állatunk társfajai ezen a hegyen a keresztes vipera (Vipera berus), rézsikló (Coronella austriaca), lábatlan gyík (Anguis fragilis). Más meztelen csiga fajokat (Lehmannia, Limax fajok) ennél kitettebb helyeken is megtaláltam a Zemplénben: réteken, irtásokon. Ezen fajok egyedei (és még több általam meg nem határozott meztelen csiga) napközben is gyakran aktívak a Zempléni hegység klimatikus viszonyai mellett (különösen a magasfüves rétek 10-11 óráig harmatos növényzetében). Kárpáti kék meztelencsigát mindig csak a zárt lombozatú, idősebb faállomány alkotta erdőkben, aljnövényzetben igen szegény, vagy mentes talajviszonyok között találtam. Mozogni egy-két kivételtől eltekintve csak kora hajnalban, vagy esőben láttam őket. Táplálékaik közt a gombák biztosan szerepelnek, valószínű, hogy egyéb növényi és szerves anyagokat is esznek, megfigyelni még nem tudtam csak gombafogyasztást.

 

Árnyékos szurdokvölgyek a kék meztelencsiga kedvenc élőhelyei.

 

Megfigyelések fogságban:


Szaporodásuk megfigyeléséhez néhány hónapra fogságban tartottam 5 állatot. Egyesével kerültek elhelyezésre, perforált műanyag ételhordós dobozokban. Az aljzatot erdei avar alkotta, hetente cserélve, közben rendszeresen nedvesítve. Állandó 18-22 C hőmérsékletet tudtam biztosítani, a legnagyobb nyári melegben is. Ezt egy 10 éve nem használt, kitisztított üres emésztőgödör biztosította, ahol a páratartalom is magas volt. A dobozokban a páratartalom 90% körül volt folyamatosan. Ilyen körülmények között az állatok nem bújtak el soha. Kéthetente egyszer hagytam kiszáradni az aljzatot, a csigák ilyenkor elbújtak, mélyen a levelek közé. A tartódobozokat a meleg napokon teljes sötétben tartottam, ha a kinti hőmérséklet nem haladta meg a 25 C-ot, akkor szabadban voltak félárnyékban. Sötétben a csigák nem bújtak a levelek közé nappal sem, míg ha kint voltak, akkor nappalra az avarban rejtőztek.
Enni jórészt különböző gombákat kaptak (gyűjtött vagy vásárolt), ritkábban almát, krumplit. A sárgarépát nem fogyasztották. Sokat ürítenek, az ürülék színe mindig hasonló volt az elfogyasztott táplálékéhoz. Vízfelvételt nem tudtam megfigyelni. Néhány naponta bepermeteztem vízzel a tartóhelyüket, ilyenkor hozzájuthattak szabad vízhez. További vizsgálat tárgyát képezheti, hogy szükségük van-e ivóvízre, vagy elegendő számukra a táplálékból és a bőrön keresztül felvett nedvesség. Az biztos, hogy élőhelyükön a mindig bőséges harmatképződés folytán rendszeresen hozzájuthatnak vízhez.



Szaporodás:


kék meztelencsigák párzásaAz állataimat április végén fogtam be, így nem tudhatom, hogy előtte párzottak-e a természetben. Akkor helyeztem össze őket egy nagyobb akváriumban, amikor éppen számukra megfelelő, esős, vagy erősen borult idő volt (az akvárium kint, szabad ég alatt volt). Volt, hogy csak két állatot raktam össze, volt hogy mind az ötöt. A párok egymásra találása és a párzás mindkét esetben elég gyorsan lezajlott. Előfordult, hogy nem volt párzás; a párzási kézséget előidéző körülmények megállapítása alaposabb, több részletre kiterjedő megfigyelést igényel majd. A párok kialakulása, a megfelelő testhelyzet felvétele 5-15 perc alatt bekövetkezett, maga a párzás 10-30 percig zajlott. Közben az állatok mozdulatlanok. Mindig a talajon, egymás mellett elhelyezkedve történt az esemény. Meglepő gyorsaságot produkálnak ilyenkor az állatok; az egymás melletti elhelyezkedés, a párzószerv köpeny alóli előbújtatása, és a másik állat köpenye alá történő „elrejtése” egy percen belül lezajlik. Csak egyszer sikerült a folyamatot minden részletében megörökítenem. A párzás végeztével szintén elég gyorsan szétszélednek. Érdekes jelenség egy olyan állat részéről, amelyik élete többi szakaszát csigalassúsággal éli.
Szaporodásuk úgy tűnik nem évszakhoz kötött, áprilistól augusztusig mindig voltak párzásra kész állatok (természetben egyszer találtam párzó állatokat augusztus végén). Petéiket, mint a legtöbb csiga védett nyirkos helyekre rakják, jelen esetben az avarba rejtették el minden esetben. A peték száma összefüggésben volt az állat méretéve. A legnagyobb állatok kb. 100 petét produkáltak, ezt is tavasszal, nyár elején, vélhetően az első peterakáskor (az adott évben). Nyár vége felé egyre jobban csökkent a lerakott mennyiség, 10-20 darabig is. Egy állat 3-4 alkalommal is rak petét egy vegetációs időszakban. Sajnos nem vizsgáltam az egy állat által lerakott peték összmennyiségét. Erre és még jó néhány pontos részlet megfigyelésére és feljegyzésére sajnos nem jutott időm, és erőm.

A petékből a kis csigák 20 C-on 3 hét alatt kelnek ki, színük méz sárga. 10 nap alatt sötétednek egy kicsit, az oldalukon kialakul kétoldalt egy-egy sötétebb csík. Az, hogy mikor nyerik el kék színüket, hogyan zajlik további fejlődésük titok maradt előttem, mert a fiatalok felnevelésére már nem maradt időm, néhány heti nevelés után szabadon engedtem őket. Addig ugyanazt fogyasztották, mint a kifejlett példányok. Problémás a kicsik elhelyezése, nem tudtam megfelelő tartóedényt kitalálni számukra. Az a gond velük, hogy 1-2 milliméteres lyukon is megszöknek. Ha pedig szövettel, vászonnal fedem le az edényt, az a nagy páratartalom miatt átnedvesedik, alkalmatlanná válik a légcserére. Így maradt a napi többszöri tetőlevétellel járó levegőfrissítés. Nagy gond a kicsik tisztán tartása. Alomcserénél kiválogatásuk a nyirkos avarból álló tartóközegből igazi sziszifuszi munka!

 

02_karpati kek meztelencsiga

 

További képek a kék meztelencsigáról

 

Ha fotóimat fel szeretnéd használni, kérlek értesíts!

Lehetőség van a képek  megrendelésére, nagy felbontású formátumban. Részletek a Kapcsolat menüpontban.

powered by joomla  -  design & script Morgos 2010