Payday Loans
Foltos szalamandra

A foltos szalamandrák életét nagy alapossággal tanulmányoztam, minden életciklusukra kiterjedően.

 

2004 tavaszától figyelem a foltos szalamandrák életét, élőhelyét. Igyekszem minden életszakaszukat alaposan megfigyelni, különös tekintettel az első éves állatokra.  A megfelelő élőhelyeket rendszeresen látogatva követtem nyomon sok példány fejlődését, a tavaszi megszületéstől a nyár végi átalakulásig. A frissen átalakult fiatalokat a partramászásukat követően a természetben nehéz megtalálni. Nyár végi partraszállásuk idején 4-5 cm hosszúak és már a szüleikhez hasonlítanak. Ezért részben természetes élőhelyükön, részben életszerűen berendezett terráriumokban végeztem megfigyeléseimet és örökítettem meg életükből pillanatokat. A terráriumok berendezését az élőhelyével azonosan alakítottam ki, táplálékukat is a természetben gyűjtöttem (meztelencsigák, giliszták, apró rovarok). A megfelelő hőmérsékleti viszonyokat kertes házam udvarán északi, árnyékos elhelyezéssel biztosítottam. 7db fiatalt születése óta neveltem 6 éven keresztül.


foltos szalamandra (salamandra salamandra)

 

Életmódjukról:

Tavaszi ébredésük után röviddel a nőstények megszülik az előző évben testükben nevelt utódaikat. Hazánk  középhegységeiben ez áprilisra esik. Ezután következő párosodásukról nincs még megfigyelésem. Az állatok aktivitását figyelve ez az időszak májusra eshet, ilyenkor gyakran lehet velük találkozni. Irodalmi adatok szerint a hím által lerakott ondócsomót a nőstény felszippantja kloákájával. A peték az anya testében kikelnek, már kész lárvákat szül a nőstény a következő év tavaszán patakokba, egyéb állandó vizekbe. Sok ilyet ismerek olyan források közelében, melyek sosem válnak patakká, vizüket elnyeli a talaj, de állandó pocsolyákat tartanak életben egész évben.

 

Tavasszal erdei patakokba, pocsolyákba fialják kicsinyeiket.

 

A elevenszülés ideje tehát április-május. Egy állat megfigyeléseim szerint általában 20-50 kicsit szül, számuk a nőstény kondíciójától, méretétől függ. Az újszülöttekre apró méretük és méregmirigyeik kezdeti hiánya miatt sokkal több ellenség, veszély leselkedik, mint a kifejlett állatokra. Ragadozók a vizekben: rovarlárvák, madarak, csíkbogarak. Sok szaporodóhelyüket dagonyának használják nagyvadjaink (szarvas, vaddisznó), vagy erdészeti utakon, azok közelében helyezkednek el, járművek hajthatnak rajta keresztül.

 

Szaporodóhely lehet egy állandó vizű dagonya is.

 

A kifejlettekhez hasonlóan a fiatalok is ragadozó életmódot folytatnak, minden szájukba tömhető élőlényt megesznek: szúnyoglárvákat, egyéb kistestű rovarlárvákat, bolharákokat, ászkarákokat. Testméretükhöz képest nagy fejük és szájuk van. Fejlődésük erősen élőhelyfüggő, átalakulásuk és partraszállásuk ideje nagy szórást mutat: augusztus 3-án találtam zempléni patakban átalakult fiatalt. Ugyanilyen fejlettségű állatot találtam szeptember közepéig folyamatosan, a Zemplén- és a Bükk- hegységben egyaránt. Ismerek egy helyet a Zemplénben, egy forrást, ahol a hideg víz és a táplálékszegénység miatt az elmúlt két évben nem tudtak kifejlődni a lárvák. Késő ősszel is alig nagyobbak, mint születésükkor. Télen eddig elpusztultak, kivétel volt az enyhe 2006-2007-es tél. 2007 március 17-én arra járva meglepődve láttam 20-30 fiatalt a forrásban. Tavalyiak, ez látszik a méretükön, na meg ilyen korán a nagyok még csak ébredeznek, nemhogy fialnának. Kíváncsian figyelem életük további alakulását.

 

Fiatalok csoportja rövidel az átalakulás előtt egy erdei pocsolyában.

 

A fiatalok élete gyökeresen megváltozik a nyár végén, ősszel lezajló átalakulással. Vízi élőlényből átalakulnak szárazföldivé. Elvesztik kopoltyúbojtjaikat, farkuk lapított profilja hengeressé alakul, megerősödnek végtagjaik. Vízbe nem is mennek többet, csak a nőstények fialáskor, esetleg száraz időben folyadékpótlás céljából. Szaporodásuk vízhez kötöttsége, és kis mozgáskörletük miatt mindig állandó vizek 100 méteres körzetében élnek, rejtőzködnek.  Alapvetően alkonyati, hajnali állatok. Nagyobb esőben illetve utána napközben is előbújnak, nyugodtan mászkálva az avaron.

Táplálkozás:

A szárazföldön is éppolyan falánk ragadozók, mint a vízben voltak. Zsákmányukat eddigi megfigyeléseim szerint kizárólag látás útján fedezik fel. Csak mozgó áldozatra láttam eddig rámozdulni őket. Testméretük felével vetekedő gilisztákat, meztelencsigákat gyűrnek le, sokszor foxikutya módjára rázva fejükkel a zsákmányt. A nagyobb gilisztákat ketté tudják ilyen módon harapni-szakítani. Állkapcsuk erős, sűrű fogaikkal stabilan fogják meg nyálkás testű áldozataikat, a meztelencsigákat. Azok ragacsos védekező nyálkája hatástalan a szalamandrákra. A földigiliszták által védekezésül kiválasztott sárgás színű és rendkívül büdös váladékra viszont érzékenyek: ha a gilisztának elnyelés előtt sikerül kipréselnie magából számottevő mennyiséget (a gyűrűi közül elsősorban a feji végén), otthagyják a szalamandrák. Utána sokáig törölgetik szájukat mindenhez.

 

A halántékán látható fekete pontok jelzik a méregmirigy helyét.

 

Méregmirigyükről: a faj különlegessége a fej két oldalán a halántéktájon található két nagyméretű méregmirigy. Ennek meglétére hívja fel a figyelmet feltűnő színezetük. Hatásos lehet, mert végtelenül nyugodt állatok, mint írtam a legnagyobb nyugalommal mászkálnak az erdő avarjában eső után, mint akinek nincs félnivalója. Alkonyati- éjszakai életmódjukat is elsősorban a levegő  magasabb páratartalma indokolja, nem az ellenségektől való félelem. Az embertől sem félnek, óvatos közeledésre nem menekülnek.

 

01_foltos szalamandra

 

További képek a foltos szalamandráról

 

Ha fotóimat fel szeretnéd használni, kérlek értesíts!

Lehetőség van a képek  megrendelésére, nagy felbontású formátumban. Részletek a Kapcsolat menüpontban.

powered by joomla  -  design & script Morgos 2010